Gratulálunk kollégáinknak a kitűnő munkáért! Különösen figyelemreméltó ez annak a tükrében, hogy a 2024-es önkormányzati választásokon is a Publicus Intézet fővárosi kutatása lett a legpontosabb – 2019-et követően újra!

A Publicus Intézet a 2024. június 3 – 5. között 1001 fő választókorú megkérdezésével készített és június 7-én nyilvánosságra hozott reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy a magyarok szavaznának a 2024. június 9-i Európai Parlamenti választásokon.

A kutatásunk alapján a megkérdezettek 56,48 százaléka ígérte biztosra a részvételtét az EP választásokon, és további 8.6 százalék valószínűsítette azt. Az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján ezen kérdés esetén a „biztosan elmegy szavazni” válaszlehetőséget érdemes meghatározónak tekinteni.

Mindeközben a hivatalos részvételi adatok szerint a választópolgárok 58,47 százaléka vett részt a választásokon.

Így elmondható, hogy a részvételi adatok tekintetében a mérésünk 1,99 százalékponton belül mutatta a várható eredményt és jelezte, hogy a mértnél esetleg magasabbra számít.

Az Európai Parlamenti választások hivatalos eredménye eképpen alakult:

Az eredmények és a kutatásunk összehasonlítása a következő képet mutatja:

Fidesz – KNDP: 44,82 százalék — 43,41 százalék (különbség: 1,41 százalékpont)
Tisza: 29,60 százalék — 25.39 százalék (különbség: 4,21 százalékpont)
DK-MSZP-Párbeszéd: 8.03 százalék — 14,58 százalék (különbség: 6,55 százalékpont)
Mi hazánk: 6,71 százalék — 5,43 százalék (különbség: 1,28 százalékpont)
Momentum: 3,70 százalék — 3,70 százalék (különbség: 0,00 százalékpont)
Kétfarkú: 3,59 százalék — 3,51 százalék (különbség: 0,08 százalékpont)
Jobbik: 0.99 százalék — 1.54 százalék (különbség: 0,55 százalékpont)
LMP: 0,87 százalék — 0,91 százalék (különbség: 0,04 százalékpont)
összes egyéb párt: 1,67 százalék — 1,53 százalék (különbség: 0,14 százalékpont)

Részvétel: 58,47 százalék — 56,48 százalék (különbség: 1,99 százalékpont)

Pártok sorrendje hibátlan.
Az EP mandátumok szerző pártok listája pontos volt.

Mint az látható, hogy a kutatásunk eredményében:
A pártok sorrendje megegyezett a választási eredménnyel.
Az 11 pártból 9 esetében az eredmény hibahatáron, sőt, hibahatár felén belül volt.
A két párt esetén az adatfelvétel utáni mozgások érdemi különbséget hoztak, ám ezt több csatornán is előre jeleztük.
A részvétel is hibahatáron belül volt.
Pontos volt, hogy melyik párt fog mandátumot szerezni.
Mindezek eredőjeként az egyik legpontosabb EP mérés volt országos összevetésben.

Az EP választások előtti kutatások során bizonytalanságot vetített előre, hogy a megkérdezettek különösen nagy aránya, 22 százaléka jelezte, hogy az utolsó napokban, vagy akár a szavazófülkében fogja eldönteni, hogy kire szavaz. Praktikusan ez azt jelenti, hogy ezen szavazók döntése az választás előtti utolsó kutatásunk után születik meg.

A politikai folyamatokból látható volt, hogy a választok a DK-MSZP-Párbeszéd szövetségétől a Tisza párt irányába mozognak. Ezt bár láttuk, és elemzéseinkben jeleztük is ezirányú várakozásainkat, a választás előtti „befejező” mozzanata számunkra láthatatlan volt, lévén kutatásunk után zajlott.

Mindezek okán hasonlóan pontos volt a EP mandátumbecsélsünk is. Ahol – többek között – a fent tárgyalt bizonytalanságokra is figyelemmel sávos becslést adtunk. Itt az összes párt mandátumai a sávon belül voltak, és a fentebb tárgyalt DK-MSZP-P -> Tisza adatfelvételünk után zajlott szavazómozgást leszámítva, minegyik esetben darabra pontos is volt.