Majdnem minden megkérdezett hallott arról, hogy Szájer József – a járványszabályokat megszegve – Brüsszelben egy ereszcsatornán menekült egy homoszexuális orgiáról, hátizsákjában drogokkal.

Tízből kilenc válaszadó inkább felháborítónak tartja a volt EP képviselő tettét, továbbá tízből nyolc megkérdezett szerint ami történt, az inkább árt Magyarország megítélésének.

Tízből hét válaszadó szerint a Szájer-ügy közügy, hiszen a tettei ellentmondanak a pártja értékrendjével. Tízből három megkérdezett szerint viszont magánügy ami történt, mivel mindenki úgy éli a nemi életét, ahogy akarja.

Tízből kilenc ellenzéki szavazó szerint Szájer tette közügy – így látja tízből hét bizonytalan szavazó is. Ezzel szemben tízből hat Fidesz szavazó inkább magánügynek ítéli meg a történteket.

Tízből hat válaszadót az háborította fel a leginkább a Szájer-botrányban, hogy a volt EP képviselő az életvitelével szembe ment mindazzal, amit pártja hirdetett a családról, a heteroszexualitásról és a kábítószer-használatról.

Tízből három megkérdezett azon bukott ki leginkább, hogy Szájer nem vállalta tette következményeit, hanem menekülni próbált az ereszcsatornán.

A megkérdezettek közel kétharmada egyetért azzal az állítással, hogy a Szájer-ügy rávilágított arra, hogy a kormánypártok által hirdetett értékrend csak a szavazók meggyőzését szolgálja, valójában nem ezt tartják fontosnak, hanem a hatalom megtartását.

Miközben a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint a Szájer-ügyet követően a kormány álláspontja nem fog változni a melegekről vagy általában a családmodellről, a válaszadók többsége szerint elvárható lenne, hogy ez után az ügy után megváltoztassa a kormány a politikáját ezekben a kérdésekben.

Majdnem minden (95 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy Szájer József – a járványszabályokat megszegve – Brüsszelben egy ereszcsatornán menekült egy homoszexuális orgiáról, hátizsákjában drogokkal. Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó inkább felháborítónak tartja a volt EP képviselő tettét, továbbá tízből nyolc (78 százalék) megkérdezett szerint ami történt, az inkább árt Magyarország megítélésének.

Tízből hét (68 százalék) válaszadó szerint a Szájer-ügy közügy, hiszen a tettei ellentmondanak a pártja értékrendjével. Tízből három (29 százalék) megkérdezett szerint viszont magánügy ami történt, mivel mindenki úgy éli a nemi életét, ahogy akarja.

Tízből kilenc (91 százalék) ellenzéki szavazó szerint Szájer tette közügy – Így látja tizből hét bizonytalan szavazó is. Ezzel szemben tízből hat Fidesz szavazó (62 százalék) inkább magánügynek ítéli meg a történteket.

Tízből hét (68 százalék) megkérdezett szerint Szájer tette összeségében inkább elitélendő, tízből kettő (23 százalék) szerint nem számít, indifferens, tízből egy (7 százalék) szerint pedig inkább nem ítélendő el.

Tízből közel kilenc (86 százalék) ellenzéki, illetve tízből hat (57 százalék) kormánypárti szavazó inkább elitélendőnek tartja a Szájer-ügyet.

A Fidesz szavazók negyede (27 százalék) szerint nem számít, indifferens az, mit tett Szájer, minden hetedik (14 százalék) kormánypárti szavazó pedig inkább nem is ítéli el a történteket.

Tízből hat (61 százalék) válaszadót az háborította fel a leginkább a Szájer-botrányban, hogy a volt EP képviselő az életvitelével szembe ment mindazzal, amit pártja hirdetett a családról, a heteroszexualitásról és a kábítószer-használatról.

Tízből három (32 százalék) megkérdezett azon bukott ki leginkább, hogy Szájer nem vállalta tette következményeit, hanem menekülni próbált az ereszcsatornán.

Tízből kettő válaszadónak az nem tetszett leginkább, hogy Szájer megszegte az érvényes járványszabályokat (19 százalék) illetve hogy drogot találtak a hátizsákjában (18 százalék).

A megkérdezettek elenyésző része találta leginkább felháborítónak, hogy Szájer egy orgián (5 százalék) vett részt, illetve hogy a résztvevők melegek voltak (7 százalék).

Tízből négy (38 százalék) ellenzéki szavazót a Szájer-botrányban az háborította fel leginkább, hogy az EP képviselő nem vállalta tette következményeit, hanem menekülni próbált az ereszcsatornán. A Fidesz szavazóknál ez csak közel minden hatodikra (16 százalék) igaz.

Tízből nyolc (84 százalék) ellenzéki szavazót az háborította fel, hogy Szájer az életvitelével szembe ment mindazzal, amit pártja hirdetett a családról, a heteroszexualitásról és a kábítószer-használatról. A kormánypárti szavazóknál ez az arány tízből négy (40 százalék)

A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy a Szájer-ügy rávilágított arra, hogy a kormánypártok által hirdetett értékrend csak a szavazók meggyőzését szolgálja, valójában nem ezt tartják fontosnak, hanem a hatalom megtartását.

Az ellenzéki szavazók majdnem egésze egyetért ezzel (96 százalék) továbbá tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó szintén. A kormánypárti szavazóknál 16 százalék ez az arány.

A megkérdezettek fele (49 százalék) inkább valószínűnek tartja, hogy Szájer József lebuktatásában ellenérdekelt titkosszolgálatoknak is szerepük volt. Tízből nyolc (84 százalék) Fidesz szavazó, illetve tízből három (28 százalék) ellenzéki szavazó így látja.

Az ellenzéki térfélen leginkább a Jobbik (41 százalék) és az MSZP-P szavazói (39 százalék) sejtenek titkosszolgálati szálat a történetben.

Miközben a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint (95 százalék) a Szájer-ügyet követően a kormány álláspontja nem fog változni a melegekről vagy általában a családmodellről, a válaszadók többsége szerint (55 százalék) elvárható lenne, hogy ez után az ügy után megváltoztassa a kormány a politikáját ezekben a kérdésekben.

Tízből nyolc (83 százalék) ellenzéki szavazó várná el, hogy ez után az ügy után a kormány változtassa meg az álláspontját ezekben a kérdésekben. Minden hetedik (14 százalék) Fidesz szavazó szintén így látja.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020 december 14-17 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1499 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.