Tízből nyolc válaszadó szerint az a jobb megoldás, ha az állam üzemelteti a sztrádákat és gyorsforgalmi utakat, és ezeket egy központi tarifarendszer alapján lehet igénybe venni, illetve az állam (a központi költségvetés) gondoskodik fenntartásukról.

Tízből hét megkérdezett szerint inkább nem helytálló a kormány érve, hogy pénzhiányra hivatkozva tervezi magánkézbe adni az autópályákat.

A válaszadók kétharmada szerint figyelembe véve azt, hogy a Liszt Ferenc Repülőteret éppen most tervezi visszavásárolni az állam, 600-800 milliárd forintért, inkább nem helytálló a kormány pénzhiányra hivatkozó érve.

Tízből hat megkérdezett szerint azáltal, hogy a kormány mindössze három hetet hagyott arra, hogy az érdeklődők beadják ajánlatukat, illetve olyan feltételeket szabott, amit csak pár magyarországi cég képes teljesíteni, a Fidesz így akarja elérni, hogy csak hazai NER-közeli cégek pályázzanak, és a nagy külföldi vállalkozásoknak ne legyen idejük kidolgozni a pályázatukat.

Tízből hét válaszadó szerint a koncessziót elnyerő cég várhatóan magasabb autópályadíjakat alkalmaz majd, mint amennyit most fizetnek az autósok.

Tízből hat (57 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy a kormány 35 éves időtartamra – koncessziós díj ellenében – magáncég üzemeltetésébe akarja adni a magyar gyorsforgalmi úthálózatot.

Tízből nyolc (82 százalék) válaszadó szerint az a jobb megoldás, ha az állam üzemelteti a sztrádákat és gyorsforgalmi utakat, és ezeket egy központi tarifarendszer alapján lehet igénybe venni, illetve az állam (a központi költségvetés) gondoskodik fenntartásukról.

Az ellenzéki szavazók (Dk 92 százalék, Jobbik 90 százalék, Momentum 95 százalék, MSZP 95 százalék) és a Fidesz szavazók (85 százalék) döntő többsége szerint is jobb megoldás az, ha az állam végzi el ezeket a feladatokat.

A megkérdezettek mindössze 5 százaléka mondta azt, hogy jobb megoldás lenne magánbefektetők veszik koncesszióba ugyanezeket az útvonalakat, és egy magáncég szabja meg az úthasználati díjat, illetve tartja karban az utakat.

Tízből hét (69 százalék) megkérdezett szerint inkább nem helytálló a kormány érve, hogy pénzhiányra hivatkozva tervezi magánkézbe adni az autópályákat. Így látja szinte az összes ellenzéki szavazó (94 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (73 százalék), illetve még tízből négy (39 százalék) Fidesz szavazó is.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint figyelembe véve azt, hogy a Liszt Ferenc Repülőteret éppen most tervezi visszavásárolni az állam, 600-800 milliárd forintért, inkább nem helytálló a kormány pénzhiányra hivatkozó érve. Így gondolja tízből kilenc (87 százalék) ellenzéki szavazó, tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (37 százalék) kormánypárti szavazó is.

Tízből hat (59 százalék) megkérdezett szerint azáltal, hogy a kormány mindössze három hetet hagyott arra, hogy az érdeklődők beadják ajánlatukat, illetve olyan feltételeket szabott, amit csak pár magyarországi cég képes teljesíteni, a Fidesz így akarja elérni, hogy csak hazai NER-közeli cégek pályázzanak, és a nagy külföldi vállalkozásoknak ne legyen idejük kidolgozni a pályázatukat. Így látja az ellenzéki szavazók kétharmada (74 százalék), tízből hat (56 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a kormánypárti szavazók kicsit kevesebb mint fele is (44 százalék).

Minden ötödik válaszadó szerint a döntés hátterében az áll, hogy a kormány most került pénzügyileg nehéz helyzetbe, és gyorsan forrásra van szüksége. Ezt mondta közel minden ötödik ellenzéki (20 százalék), bizonytalan (18 százalék) és Fidesz szavazó (23 százalék).

Tízből hét válaszadó szerint a koncessziót elnyerő cég várhatóan magasabb autópályadíjakat alkalmaz majd, mint amennyit most fizetnek az autósok. Így gondolja tízből kilenc ellenzéki szavazó, tízből hét (67 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá tízből hat (61 százalék) kormánypárti szavazó is.

A megkérdezettek mindössze egy százaléka mondta azt, hogy szerinte a koncessziót elnyerő cég várhatóan alacsonyabb autópályadíjakat alkalmaz majd, mint amennyit most fizetnek az autósok.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2021. június 22 – 29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.