A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 10 és 16 között, 1021 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a „Fizessenek a gazdagok” kampány megítélését. A megkérdezettek a Botka-kampány hét vizsgált eleméből mind a hetet inkább támogatják, az elemek többségét minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók, a bizonytalanok és a versenytárs ellenzéki pártok szavazói is. A legtámogatottabb kampányelem a progresszív személyi jövedelemadó, amellyel a válaszadók háromnegyede egyetért. Kétharmados támogatottsága van az oligarcha-adó ötletének, valamint 100 millió feletti vagyon, és a kirívóan értékes ingatlanok megadóztatásának is. Tízből hat fő támogatja azt, hogy havi egy millió forintos kereset felett kivethető legyen különadó, és minden második megkérdezett azt, hogy 100 hektárnál nagyobb földterületre is extra adó vonatkozzon.

A legtámogatottabb kampányelem a progresszív személyi jövedelemadó, amellyel a válaszadók háromnegyede (73 százalék) egyetért. A felvetést az összes vizsgált társadalmi csoport támogatja, leginkább az MSZP szavazók (87 százalék), a harmadik jövedelmi negyedbe tartozók (81 százalék), és a nyugdíjasok (80 százalék).

Alacsonyabb arányban, de egyértelműen támogatják a javaslatot a bizonytalan (74 százalék) és a Jobbik szavazók (72 százalék), illetve a Fidesz szavazói is (65 százalék).

Kétharmados támogatottsága van a 100 millió feletti vagyon (67 százalék), és a kirívóan értékes ingatlanok megadóztatásának (65 százalék) is — mindkét felvetést az öszes vizsgált társadalmi csoport támogatja.

A 100 millió feletti vagyon megadóztatását leginkább az MSZP szavazók (79 százalék), és a nyolc általánost végzettek (78 százalék), legkevésbé a diplomások (54 százalék) és a legmagasabb jövedelműek (58 százalék) támogatják. A felvetésnek komoly a támogatottsága a városokban (71 százalék), és a községekben (68 százalék), valamint a Jobbik szavazók (71 százalék), és a bizonytalanok körében is (66 százalék).

A kirívóan értékes ingatlanokra kivetett adót leginkább a 60 év felettiek, és a nyolc általánost végzettek (73-73 százalék) támogatják, legkevésbé pedig a 30 év alattiak (57 százalék), a diplomások (53 százalék), valamint a legmagasabb jövedelműek (59 százalék) támogatják.

Szintén kétharmados támogatottsága van az oligarcha-adó ötletének is (68 százalék), amit szintén minden vizsgált társadalmi csoport támogat. A javaslatot leginkább az MSZP szavazók (79 százalék), és a 60 év felettiek (76 százalék), támogatják, legkevésbé a diplomások (59 százalék), és a legmagasabb jövedelműek (62 százalék).

A felvetéssel jól megszólíthatóak a Jobbik szavazók (71 százalék), a Fidesz szavazók, valamint a bizonytalanok is (66-66 százalék), továbbá a községekben és a városokban élők (71 és 70 százalék) is.

A megkérdezettek többsége (52 százalék) egyetért azzal a javaslattal is, hogy 100 hektárnál nagyobb földterületre is extra adó vonatkozzon. A felvetést leginkbb az MSZP szavazók (70 százalék) és a nyugdíjasok (73 százalék), illetve a nyolc általánost végzettek (68 százalék) támogatják, de nem utasítják el a bizonytalanok (57 százalék), a Fidesz szavazók (47 százalék, 35 ellenében), és a Jobbik szavazók sem (46 százalék, 29 ellenében).

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. április 10-16 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1021 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.