A reprezentatív felmérés szerint a 13-25 éves korosztály túlnyomó többségét napi szinten foglalkoztatják a klímaváltozás kérdései, 90 százalékuk állítja, hogy kifejezetten szorongást él meg a témával kapcsolatban. Lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok háromnegyede személyesen, áldozatok árán is kész tenni azért, hogy elkerülhessük a természeti katasztrófát

Az online kérdőíves kutatás drámai eredményeket hozott: a hazai fiatalok 90 százaléka állítja, hogy valamilyen mértékben szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33 százalék pedig kimondottan erőteljesen szorong.

Elmondható, hogy a korosztály többsége komoly jelentőséget tulajdonít a témának, 60 százalék rendszeresen, 15 százalék pedig napi szinten foglalkozik vele.

A válaszadó fiatalok 36 százaléka számára jelenleg a klímaváltozás a legfontosabb, 21 százalékuk számára pedig a második legfontosabb kérdés, amelyet az olyan kríziseknél is súlyosabb problémának látnak, mint az ukrajnai háború vagy a szegénység.

A felmérés szerint a klímaváltozás a képzettebb fiatalokat érdekli a leginkább (50 százalékuk első helyen említette ezt a problémát), a nem tanuló, legfeljebb szakiskolát végzett fiatalokat pedig a legkevésbé (nekik csupán 11 százalékuk tartja ezt a legfontosabb problémának).

A kutatók szerint nem véletlenül, hiszen – ahogy az a vonatkozó nemzetközi adatokból is kiderül – a képzettség és a társadalmi státusz nagyban befolyásolja a klímatudatosságot. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok tanulmányaiktól és szociális hátterüktől függetlenül egyöntetűen elfogadják a klímaváltozás tényét – alig egy százalékuk mondja magát szkeptikusnak.

Az UNICEF Magyarország kutatásából kiderül, hogy a hazai fiatalok csaknem 60 százaléka félelmet és aggodalmat, harmaduk pedig kimondottan dühöt él át a klímaválsággal kapcsolatban, tehetetlenséget 53 százalék, nyugalmat viszont mindössze 9 százalék érez.

A kilátások tekintetében mindössze 15 százalék mondja magát optimistának. 51 százalék, vagyis a fiatal korosztály több, mint fele nem bízik benne, hogy el lehetne kerülni a nagyobb bajt, 20 százalék pedig erősen pesszimista.

A megkérdezettek messze túlnyomó többsége, 90 százaléka úgy érzi, hogy már ma, a személyes életében is találkozik a klímaváltozás hatásaival. 66 százalék szerint ez kimondottan gyakran fordul elő, 18 százalék pedig állandóan érzi a klímaváltozást a saját bőrén.

Reménykeltő és fontos, hogy szinte a teljes korosztály személyesen is hajlandó lenne tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, mindössze 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja, hogy ez az ő felelőssége lenne. A válaszadók fele mindenképpen kész arra, hogy személyes áldozatot hozzon és feladjon a kényelméből, további 26 százalék pedig nyitott lenne erre abban az esetben, ha mindenki más is hasonlóképpen cselekszik.

Szintén lényeges visszajelzés, hogy a magyar fiatalok csaknem háromnegyede kifejezetten elégedetlen azzal, amennyi információhoz az oktatási rendszeren keresztül jelenleg jutnak a témával kapcsolatban.

Ennél is még többen, 84 százalékban érzik úgy, hogy szeretnének több tudást kapni az iskolában a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról.

A kutatás részletes eredményei innét letölthetőek, továbbá az UNICEF Klímahősök oldalán is megtalálhatók.