A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10 és 16 között, 1023 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta a korrupció megítélését, és az állami újraelosztás egyes kérdéseit. Tíz válaszadóból nyolcan úgy gondolják, hogy az kormánynak folyamatosan el kell számolnia az adófizetők felé, hogy hogyan gazdálkodik a pénzükkel. Mindazonáltal tízből hét megkérdezett úgy látja, hogy a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva. A válaszadók majd’ fele úgy látja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. A megkérdezettek szerint a kormánynak az egészségügyre, szociális ellátásra, oktatásra, és nyugdíjakra többet kellene költenie, azonban infrastruktúrára megfelelő az arány, azonban az állami intézmények viszont túlzó. A válaszadók többsége szerint a választók jogosan várják el a kormánytól, hogy ingyenes és magas színvonalú legyen az egészségügy, és a közoktatás. A megkérdezettek kétharmada szerint ha az állam jobban gazdálkodna a befizetett adókkal, akkor az emberek is több adót fizetnének, és kevesebb lenne az eltitkolt bevétel.

Tíz válaszadóból nyolcan (80 százalék) úgy gondolják, hogy az kormánynak folyamatosan el kell számolnia az adófizetők felé, hogy hogyan gazdálkodik a pénzükkel, míg csupán a 16 százalék gondolja azt, hogy a kormányzás négy éve alatt a kormány teljesen szabadon dönthet. Leginkább a Jobbik és a Fidesz szavazók akik eképpen gondolják (23 és 22 százalék), és legkevésbé az MSZP és a DK szavazók. Ám még a Fidesz szavazók körében is tízől heten (70 százalék) szükségesnek tartják a folyamatos elszámolást, a bizonytalanok körében tízból több mint nyolcan (83 százalék) látják így, míg az LMP, MSZP és DK szavazók körében 90 százalék felett van ez az arány.

Mindazonáltal tízből hét (70 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy a közbeszerzések többsége nem tisztességes és előre le van játszva, és a válaszadók kevesebb ötöde (17 százalék) gondolja azt, hogy a közbeszerzések többsége tisztességes.

Azonban még a Fidesz szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint tisztességtelenek és előre lejásztottak a közbeszerzések (45 százalék, 34 ellenében), és figyelemreméltó, hogy körülben vannak a legtöbben, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre (21 százalék).

A többi párt szavazói körében egyértelmű (87-tól 100 százalékig) az a meggyőződés, hogy a közbeszerzések előre eldöntöttek és nem tisztességesek, egyedül a Jobbik szavazók körében azonosítható egy nagyobb csoport, egytizedük (12 százalék) akik másként gondolkodnak.

A válaszadók majd’ fele (46 százalék) úgy látja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor és a Fidesz segítségével gyűjtötte vagyonát és nem az övé, csak a nevén van. A megkérdezettek további ötöde (20 százalék) gondolja úgy, hogy a Mészáros vagyona korrupció eredménye. Ezzel, összességében, az érdemben válaszólók majd’ kilencven százaléka korrupciót sejt Mészáros Lőrinc meggazdagodása mögött.

A Fidesz szavazók többsége is így gondolkodik, felük (49 százalék) sejt korrupciót, és a legtöbb válaszadó (27 százalék) szerint Mészáros vagyona valójában nem az övé. Mindössze a Fidesz szavazök tizede (12 százalék) gondolja azt, hogy politikától függetlenül, becsületes munkával felhalmozott a vagyona. Azonban figyelemre méltó, hogy ebben az esetben is messz a Fidesz szavazói azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre, tízból négyen (39 százalék).

Az összes többi párt szavazói, és a bizonytalanok körében teljesen egyértelmű vélekedés, hogy a vagyon korrupció eredménye (74 – 100 százalék), megítélésbeli különbség csak abban mutatkozik, vagy a vagyon valójában kié: Mészárosé, vagy a hátországé, és ő csak a nevén tartja.

A megkérdezettek szerint a kormánynak az egészségügyre, szociális ellátásra, oktatásra, és nyugdíjakra a kelleténél kevesebbet költ (85, 74, 64 és 56 százalék), azonban infrastruktúrára megfefelelő mértékben (49 százalék), míg az állami intézmények fenntartására többet (32 százalék), vagy megfelelő mértékben (37 százalék) költ.

Az egészségügy kérdésében minden vizsgált társadalmi csoport úgy gondolja, hogy keveset költ rá a kormány, és így van a szociális ellátás tekintetében is, ám ott tízből négy (38 százalék) Fidesz szavazó szerint megfelelő a költés. Az oktatás tekintetében egyedül a Fidesz szavazók akik másként gondolkodnak (55 százalék szerint megfelelő, míg 32 százalék szerint kevés), de mindenki más szerint kevés a költés. Leginkább a DK, az MSZP és a bizonytalan szavazók (94, 78, illetve 66 százalék) akik szerint a nyugdíjakra keveset költ a kormány, ám egyedül a Fidesz szavazók azok, akik körében többségben van (49 százalék, 38 ellenében) az az álláspont, hogy megfelelő mértékben költ.

A válaszadók többsége (39 százalék) szerint a választók jogosan várják el a kormánytól, hogy ingyenes és magas színvonalú legyen az egészségügy, és a közoktatás. Ám némileg kevesebben (30 százalék) gondolják úgy, hogy nem várható el, hogy minden ingyenes legyen, és majdnem ennyien (27 százalék) mondják azt, hogy az alapellátás tekintetében fontos az ingyenesség, ám az rendben van, hogy az extrákért fizetni kell.

Leginkább a DK és a Jobbik szavazók várnak el teljes ingyenességet (50 és 49 százalék), míg az LMP és az egyéb, kispártok szavazói (40 és 43 százalék) gondolják úgy, hogy nem várható el, hogy minden ingyenes legyen. Ezzel szemben leginkább az egyéb kispártok, és az MSZP szavazók (43 és 36 százalék) azok akik elvárják az alapellátás ingyenességét, ám elfogadják, hogy az extrákért fizetni kell.

Lényegében az összes megkérdezett (96 százalék) úgy gondolja, hogy az államnak feladata, hogy gondoskodjon a nyugdíjról, szociális ellátásról, egészségügyről, és oktatásról. Ám a megkérdezettek kétharmada (68 százalék) úgy gondolja, hogy a megfelelő nyugdíjhoz nem lesz elég amit az állam fog adni, szükség van arra is, hogy maguk takarékoskodjanak.

A megkérdezettek kétharmada szerint ha az állam jobban gazdálkodna a befizetett adókkal, akkor az emberek is több adót fizetnének, és kevesebb lenne az eltitkolt bevétel. A többség (55 százalék) egyetért azzal, hogy az embereknek magas elvárásuk van az állammal szemben, ám ha tehetik mégis elkerült az adófizetést.

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. január 10-16 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1023 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.