A túlóratörvény elfogadása nyomán kezdődött tiltakozás-hullámmal a megkérdezettel majd’ kétharmada egyetért, míg harmada nem. Az egyetértők aránya a múlt hónapban mértekhez képest négy százalékpontot csökkent, azonban ez a változás lényegében kizárólag a Fidesz szavazók véleményének változásából adódik. A törvény elfogadása miatt a későbbiekben induló esetleges sztrájkot, útlezáró vagy egyéb akciókat is támogatna a többség (53 százalék). A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szerint a szakszervezetek a jelen törvényi szabályozás mellett is tehetnének többet a munkavállalói érdekek képviseletéért. Mindazonáltal tíz alkalmazottként dolgozóból hárman (30 százalék) azt mondták, hogy részt vennének egy általános sztrájkban, míg ketten (22 százalék) nem vennének részt, de támogatják és szolidaritásukat fejezik ki; 45 százalék pedig ellenzi a sztrájkot. A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) elfogadhatónak tartaná, ha elégséges szolgáltatás mellett sztrájkba lépnek a nagyüzemek dolgozói, kétharmaduk (66 százalék), ha a tanárok, és a közlekedési dolgozók, míg felük (53 százalék), ha az orvosok, egészségügyi dolgozók. Tíz megkérdezettből hatan (59 százalék) szerint az elégedetlen emberek játszanak fontos szerepet az elmúlt időszak demonstrációiban, míg a válaszadók ötöde (20 százalék) a pártokat említette. A megkérdezettek 17 százaléka említette azt, hogy már volt, vagy tervezi, hogy személyesen is részt vesz a túlóratörvény elleni tiltakozásban. Míg kétszer ennyien (34 százalék) mondták, hogy nem, de egyetértenek vele, támogatják. 8 százalék a célokkal egyetért, de az utcai megmozdulásokat nem tartja célravezetőnek, míg a válaszadók harmada (37 százalék) szerint nincs miért tüntetni.

——————————-

A túlóratörvény elfogadása nyomán kezdődött tiltakozás-hullámmal a megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) egyetért, míg harmada (33 százalék) nem ért ezzel egyet. Az egyetértők aránya a múlt hónapban mértekhez képest négy százalékpontot csökkent, azonban ez a változás lényegében kizárólag a Fidesz szavazók véleményének változásából adódik – esetükben 13 százalékponttal csökkent a támogatói arány. Ezt a Jobbik és az egyéb pártok szavazói körében mért 14-15 százalékpontos növekedés sem tudta ellensúlyozni. Továbbra is a Fidesz szavazók az egyetlen társadalmi csoport, amelyik nem ért egyet a megmozdulásokkal.

A törvény elfogadása miatt a későbbiekben induló esetleges sztrájkot, útlezáró vagy egyéb akciókat is támogatna a többség (53 százalék). A múlt hónapban mértekhez képest ez két százalékpontos növekedés. Ebben a kérdésben is politikai polarizációt figyelhetünk meg: a Fidesz szavazók körében 20 százalékponttal csökkent a támogatottsága ezen akcióknak, míg az ellenzéki szavazók körében 30, a bizonytalanok esetén 5 százalékponttal növekedett. Ebben az esetben is a Fidesz szavazók az egyetlen társadalmi csoport, amelyik nem ért egyet az esetleges megmozdulásokkal.

A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) szerint a szakszervezetek a jelen törvényi szabályozás mellett is tehetnének többet a munkavállalói érdekek képviseletéért. A válaszadók 14 százaléka szerint minden tőlük telhetőt megtesznek ebben a kérdésben, míg 15 százalék szerint a jelen törvényi szabályozás mellett tesznek meg mindent.

Az alkalmazottként dolgozó megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy működik a munkahelyén szakszervezet, és 14 százalékuk mondta azt, hogy tagja is annak. Ezen utóbbi számok magasabbak, mint a hozzáférhető statisztikai adatok.

A megkérdezettek 44 százaléka szerint képesek (lennének) a szakszervezetek egy általános sztrájk megszervezésére, míg 40 százalék szerint nem.

Mindazonáltal tíz alkalmazottként dolgozóból hárman (30 százalék) azt mondták, hogy részt vennének egy általános sztrájkban, míg ketten (22 százalék) nem vennének részt, de támogatják és szolidaritásukat fejezik ki; 45 százalék pedig ellenzi a sztrájkot. Az ellenzők a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében vannak többségben (83 és 44 százalék). Míg az ellenzéki pártok szavazó közel 90 százaléka részt venne, vagy támogatná.

A szakszervezeti tagok körében a támogatottság magasabb: felük (49 százalék) részt venne, míg harmaduk (34 százalék) támogatna egy országos sztrájkot – 17 százalék nem ért vele egyet.

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) elfogadhatónak tartaná, ha elégséges szolgáltatás mellett sztrájkba lépnek a nagyüzemek dolgozói, kétharmaduk (66 százalék), ha a tanárok, és a közlekedési dolgozók, míg felük (53 százalék) ha az orvosok, egészségügyi dolgozók.

Az összes esetben pártos törésvonal figyelhető meg, ahol a Fidesz szavazók 60-70 százalékban nem tartanák elfogadhatónak a sztrájkot az egyes munkakörökben, míg az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok 70-98 százalék között elfogadhatónak tartanák.

Tíz megkérdezettből hatan (59 százalék) gondolják úgy, hogy az elégedetlen emberek játszanak fontos szerepet az elmúlt időszak demonstrációiban, míg a válaszadók ötöde (20 százalék) a pártokat említette. Tizedük szerint a szakszervezetek (12 százalék), és a civil szervezetek (9 százalék) a meghatározóak.

A válaszadók háromnegyede (78 százalék) nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik párt teszi a legtöbbet a túlóratörvény eltörlése érdekében. Azonban 9 százalékuk az MSZP-t, 8-8 pedig a Jobbikot és a DK-t említette. 4 százalék szerint az LMP, 2 szerint a Momentum, 1 százalék szerint pedig a Kétfarkú Kutya Párt teszi a legtöbbet.

A megkérdezettek 17 százaléka említette azt, hogy már volt, vagy tervezi, hogy személyesen is részt vesz a túlóratörvény elleni tiltakozásban. Míg kétszer ennyien (34 százalék) mondták, hogy nem, de egyetértenek vele, támogatják. 8 százalék a célokkal egyetért, de az utcai megmozdulásokat nem tartja célravezetőnek, míg a válaszadók harmada (37 százalék) szerint nincs miért tüntetni.

Egyedül a Fidesz szavazók az a vizsgált társadalmi csoport, ahol többségben vannak, akik szerint nincs miért tüntetni (69 százalék), bár körükben is van 2 százaléknyi, aki részt vett, vagy tervezi részvételét a tüntetéseken. Az ellenzéki szavazók körében az aktívan, vagy passzívan támogatók aránya 80-85 százalék körüli, és a bizonytalanok körében is ők vannak többségben.

A kutatás eredményeiről további részletek, a szerdán megjelenő Népszavában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan