A Magyar Pétert ismerők körében a válaszadók közel negyede szerint a Tisza Párt EP listavezetője inkább a baloldalhoz, az ötöde szerint pedig inkább a jobboldalhoz sorolható. A megkérdezettek harmada szerint Magyar Péter középen áll, illetve 15 százaléknyi válaszadó szerint nem lehet őt besorolni sehova.

A válaszadók háromnegyede szerint Magyar Péter és pártja inkább meg tudja szólítani az ellenzék szavazóinak tömegeit. Tízből közel hat megkérdezett szerint be tud jutni a parlamentbe a 2026-os választásokon, illetve inkább tud ártani a Fidesznek, a kormánynak.

Tízből hét válaszadó szerint ugyanakkor inkább nem tudja leváltani a Fideszt és Orbán Viktort. A többség szerint Magyar Péter és pártja inkább nem tudja megszólítani a Fidesz szavazóinak tömegeit.

A megkérdezettek 30 százaléka szerint Magyar Péter és pártja inkább az ellenzéki pártokra, 14 százaléka szerint pedig inkább a kormánypártokra jelenti a legnagyobb veszélyt. 36 százalék szerint mindkettő politikai oldalra veszélyt jelent, 12 százalék szerint pedig egyik politikai oldalra sem.

Tízből három válaszadó vagy biztosan, vagy pedig valószínűleg a Magyar Péter által vezetett párta szavazna a 2024. június 9-i Európai Parlamenti választásokon. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 100 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül és a bizonytalan szavazók közül tízből közel négy, illetve a Fidesz szavazóknak az 3 százaléka.

Tízből három válaszadó vagy biztosan, vagy pedig valószínűleg a Magyar Péter által vezetett párta szavazna a 2026-os országgyűlési választásokon. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 95 százaléka, a bizonytalan szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel negyede, illetve a Fidesz szavazóknak az 1 százaléka.

Az enyhe többség vagy biztosan nem, vagy pedig valószínűleg nem szavazna rá a következő országgyűlési választásokon. Ezt mondta a Fidesz szavazóinak a 92 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel harmada.

Tízből hat válaszadó inkább nem tartja Magyar Pétert arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. Így gondolja a Fidesz szavazók 95 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a közel fele-fele, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 12 százaléka

Minden második megkérdezett inkább igaznak tartja azt, hogy Magyar Péter mögött a politikai élet más szereplője áll, valaki irányítja. A válaszadók 19 százaléka Gyurcsány Ferencet, 14 százaléka Soros Györgyöt, 7 százaléka Orbán Viktort nevezte meg.

A Magyar Pétert ismerők körében minden ötödik (21 százalék) válaszadó szerint a Tisza Párt EP listavezetője inkább a jobboldalhoz sorolható. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel négy (37 százalék), a Tisza Párt szavazói közül minden ötödik (19 százalék), a bizonytalan szavazók 17 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.

A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint Magyar Péter inkább a baloldalhoz sorolható. Így látja a Fidesz szavazók többsége (55 százalék), a bizonytalan szavazók 10 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 7 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak 5 százaléka.

A válaszadók harmada (32 százalék) szerint Magyar Péter középen áll. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a többsége (56 százalék), a bizonytalan szavazók 43 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 39 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak a 10 százaléka.

A megkérdezettek 15 százaléka szerint nem lehet őt besorolni sehova. Így nyilatkozott a Fidesz szavazóknak a 21 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 13 százaléka, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a 12-12 százaléka.

A válaszadók háromnegyede (75 százalék) szerint Magyar Péter és pártja inkább meg tudja szólítani az ellenzék szavazóinak tömegeit.

Tízből közel hat megkérdezett szerint be tud jutni a parlamentbe a 2026-os választásokon (61 százalék), illetve inkább tud ártani a Fidesznek, a kormánynak (55 százalék).

Tízből hét válaszadó szerint ugyanakkor inkább nem tudja leváltani a Fideszt (70 százalék), illetve inkább nem tudja leváltani Orbán Viktort (68 százalék).

A többség (52 százalék) szerint Magyar Péter és pártja inkább nem tudja megszólítani a Fidesz szavazóinak tömegeit.

A megkérdezettek 14 százaléka szerint Magyar Péter és pártja inkább a kormánypártokra jelenti a legnagyobb veszélyt. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a negyede (27 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a 14-14 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak a 12 százaléka.

Tízből három (30 százalék) válaszadó szerint Magyar Péter és pártja inkább az ellenzéki pártokra jelent veszélyt. Így gondolja a Fidesz szavazók közül tízből négy (41 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (31 százalék), a bizonytalan szavazóknak a 16 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 12 százalék.

Tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett szerint Magyar Péter és pártja mindkettő politikai oldalra veszélyt jelent. Ezt közölte a Tisza Párt szavazóinak az 56 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 43 százaléka, a bizonytalan szavazóknak a 42 százaléka, illetve a Fidesz szavazóknak a 21 százaléka.

A válaszadók 12 százaléka szerint egyik politikai oldalra sem jelent veszélyt Magyar Péter és pártja. Így gondolja a Fidesz szavazóknak a 19 százaléka, a bizonytalan szavazóknak a 10 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 9 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak az 5 százaléka.

Tízből három (31 százalék) válaszadó vagy biztosan (20 százalék), vagy pedig valószínűleg (11 százalék) a Magyar Péter által vezetett párta szavazna a 2024. június 9-i Európai Parlamenti választásokon. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 100 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül és a bizonytalan szavazók közül tízből közel négy (39 és 35 százalék), illetve a Fidesz szavazóknak az 3 százaléka.

Tízből hat (60 százalék) megkérdezett vagy biztosan nem (55 százalék), vagy pedig valószínűleg (5 százalék) nem az általa vezetett EP listára szavazna a következő EP választáson. Ezt mondta a Fidesz szavazóinak a 94 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 56 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak a 44 százaléka.

Tízből három (31 százalék) válaszadó vagy biztosan (20 százalék), vagy pedig valószínűleg (11 százalék) a Magyar Péter által vezetett párta szavazna a 2026-os országgyűlési választásokon. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 95 százaléka, a bizonytalan szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel negyede (24 és 23 százalék), illetve a Fidesz szavazóknak az 1 százaléka.

Az enyhe többség vagy biztosan (49 százalék), vagy pedig valószínűleg (4 százalék) nem szavazna rá a következő országgyűlési választásokon. Ezt mondta a Fidesz szavazóinak a 92 százaléka, illetve a bizonytalan szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel harmada (32 és 31 százalék.

A válaszadók 1 százaléka csak egy széleskörű ellenzéki összefogás esetén szavazna rá. Ezt közölte a bizonytalan szavazóknak és a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 2-2 százaléka.

A válaszadók 44 százaléka szerint Magyar Péter azért kritizálja a kormányt, mert csalódott a Fideszben, és egy jobb országot szeretne. Közel ugyanilyen arányban (43 százalék) választották azt a válaszlehetőséget is, hogy azért tesz így, mert sértett lett amiatt, hogy a Fidesz közelében nem becsülték meg eléggé.  

A megkérdezettek közel negyede (23 százalék) szerint Magyar Péter azért kritizálja a kormányt, mert sértett, mivel elhagyta a felesége, további 4 százaléknyi válaszadó pedig más okot nevetett meg.

Tízből hat (61 százalék) válaszadó inkább nem tartja Magyar Pétert arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. Így gondolja a Fidesz szavazók 95 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak és a bizonytalan szavazóknak a közel fele-fele (47 és 51 százalék), illetve a Tisza Párt szavazóinak a 12 százaléka.

A megkérdezettek negyede (26 százaléka) tartja inkább alkalmasnak Magyar Pétert arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a háromnegyede (75 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (38 százalék), a bizonytalan szavazók közül tízből közel három (27 százalék), illetve a Fidesz szavazóknak a 2 százaléka.

Minden második (50 százalék) megkérdezett inkább igaznak tartja azt, hogy Magyar Péter mögött a politikai élet más szereplője áll, valaki irányítja. Így gondolja a Fidesz szavazóinak a 83 százaléka, a bizonytalan szavazóknak a 45 százaléka, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 30 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka.

Azok körében, akik szerint valaki állhat mögötte, a válaszadók 19 százaléka Gyurcsány Ferencet, 14 százaléka Soros Györgyöt, 7 százaléka Orbán Viktort, 2-2 százaléka Rogán Antalt, illetve Csányi Sándort, 1-1 százalék pedig Lázár Jánost, illetve Pintér Sándort nevezte meg.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. április 26 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.