A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a paksi atomerőmű esetleges bővítésének megítélését. A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. Mind a három kérdésben komoly politikai törésvonalak figyelhetőek meg: a Fidesz szavazók markánsan másként gondolkodnak, mint a többi választó. 

A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

Két társadalmi csoport van, akik körében ezen utóbbi vélemény van többségben: a Fidesz szavazók (62 százalék), és a paksi erőmű vonzáskörzetét jelentő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék), és az MSZP (70 százalék) szavazói.

A válaszadók többsége (44 százalék) szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot, és csupán a megkérdezettek harmada (35 százalék) gondolja azt, hogy az Oroszországgal történt megállapodás nem érinti az országunk függetlenségét.

Ebben az esetben egyedül a Fidesz szavazók akik másként gondolkodnak. Náluk többségben van (58 százalék) az a vélemény, hogy a megallapodás nem érinti hazánk függetlenségét. A többi vizsgált társadalmi csoport szerint azonban az orosz megállapodás kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Leginkább a DK (71 százalék), és a Jobbik (62 százalék) szavazók gondolják így, míg legkevésbé az LMP szavazói és a bizonytalanok – de az ő esetükben egyértelmű többségben van ez az álláspont.

A megkérdezettek többsége (43 százalék) azt gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen, és a válaszadók egyharmada (34 százalék) gondolja inkább kedvezőnek.

Hasonlóan az eddigekhez, itt is megfigyelhető a kormány-ellenzék törésvonal. A Fidesz szavazók (60 százalék) és az erőmű közelében élő dél-dunántúliak (56 százalék) szerint kedvező a megállapodás hazánknak, míg a többi vizsgált társadalmi csoport körében többségban vannak akik szerint kedvezőtlen; leginkább DK (83 százalék), és az MSZP (71 százalék) szavazói gondolják így.

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. januárjában a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1503 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,6 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.