Tízből közel kilenc megkérdezett szerint egy település érdekeit az szolgálja jobban, ha a fontos döntések (inkább) helyben születnek, az ottani igények figyelembevételével. Tízből nyolc válaszadó szerint az a jobb, hogy minél több helyi intézmény van az önkormányzatok kezében

A megkérdezettek közel kétharmada inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy jobban működnek az oktatási intézmények, amióta nem az önkormányzatok tartják fent. Szintén a válaszadók közel kétharmada visszaadná az oktatási intézményeket az önkormányzatok fenntartásába.

Tízből nyolc megkérdezett szerint az államnak a jelenleginél több, illetve valamennyivel több  pénzt kellene az önkormányzatoknál hagyni. Tízből hét válaszadó (az állam helyében) az egészségügyre adna több forrást az önkormányzatoknak, közel minden második megkérdezett pedig az oktatásra költene többet.

Tízből négy megkérdezett nem tartja igazságosnak, hogy az állam a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb, szegényebb településeknek juttassa. Tízből nyolc válaszadó nem tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni milyen szabály alapján és pontosan mely önkormányzatoknak juttatja az állam a gazdagabb településektől elvont pénzt (2023-ban 237 milliárd forintot)

Tízből négy válaszadó szerint akkor tudja hatékonyabban képviselni a település érdekeit a polgármester, ha vagy markánsan, vagy pedig valamennyire a kormányoldalhoz kötődik.

A válaszadók 84 százaléka mondta azt, hogy szavazott májusban az önkormányzati választásokon. (a részvételi arány a valóságban 58 százalék volt)

A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) mondta azt, hogy az Ő településén/kerületében az a polgármester nyert, akire ő is szavazott. Így nyilatkozott a községekben élők 73 százaléka, a városokban élők 63 százaléka, a megyeszékhelyen élők 57 százaléka, illetve a Budapesten élők 50 százaléka.

Tízből hét (70 százalék) válaszadó inkább elégedett az önkormányzat működésével a településén, kerületében. Így nyilatkozott tízből nyolc (81 százalék) Fidesz szavazó, tízből hét (70 százalék) Tisza Párti szavazó, a pártnélküli szavazók kétharmada, illetve az ellenzéki szavazók szintén kétharmada (67-66 százalék).

Tízből közel kilenc (86 százalék) megkérdezett szerint egy település érdekeit az szolgálja jobban, ha a fontos döntések (inkább) helyben születnek, az ottani igények figyelembevételével. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak 96 százaléka, az ellenzéki szavazók 94 százaléka, a pártnélküliek 86 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 76 százaléka.

A válaszadók 7 százaléka szerint egy település érdekeit az szolgálja jobban ha az állam minél több központi jogszabállyal szabályozza a települések működését, és az önkormányzatoknak csak be kell tartania azokat. Így látja a Fidesz szavazók 14 százalék, az ellenzéki szavazók 6 százaléka, a pártnélküliek 4 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak 3 százalék.

Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó szerint az a jobb, hogy minél több helyi intézmény van az önkormányzatok kezében. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak 93 százaléka, az ellenzéki szavazók 88 százaléka, a pártnélküliek 80 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 73 százaléka.

A megkérdezettek 7 százaléka mondta azt, hogy az a jobb, ha minél több intézményt az állam irányit. Így látja a Fidesz szavazók 14 százaléka, az ellenzéki szavazók 6 százaléka, a pártnélküliek 5 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 3 százaléka.

A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy jobban működnek az oktatási intézmények, amióta nem az önkormányzatok tartják fent. Ezt mondta az ellenzéki szavazók 85 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 83 százaléka, a pártnélküliek 62 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 38 százaléka.

A válaszadók közel kétharmada (63 százalék) visszaadná az oktatási intézményeket az önkormányzatok fenntartásába. Ezt mondta a Tisza Párt szavazói közül tízből nyolc (80 százalék), az ellenzéki szavazók közül szintén tízből nyolc (79 százalék), a pártnélküli szavazók kétharmada (64 százalék), illetve a Fidesz szavazók 43 százaléka.

Tízből nyolc (82 százalék) megkérdezett szerint az államnak a jelenleginél több (75 százalék), illetve valamennyivel több (7 százalék) pénzt kellene az önkormányzatoknál hagyni. Így gondolja az ellenzéki szavazók 100 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka, a pártnélküli szavazók 80 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 73 százaléka.

Tízből hét (71 százalék) válaszadó (az állam helyében) az egészségügyre adna több forrást az önkormányzatoknak, közel minden második (45 százalék) megkérdezett pedig az oktatásra költene többet.

Minden ötödik megkérdezett az utak, közterek, középületek, közművek fejlesztésére, (19 százalék) illetve szociális célokra, a szegények támogatására (19 százalék), adna több pénzt. Közel ugyanilyen arányban (18 százalék) mondták azt, hogy a lakhatási szegénység megoldására, bérlakások építésére költenének többet.

(6 százalék a közlekedésfejlesztést, 2 százalék a tömegsportot, 1 százalék pedig a munkahelyteremtést, gazdaságfejlesztést, illetve az infrastruktúrát nevezték még meg)

A válaszadók 44 százaléka igazságosnak tartja, hogy 2021 óta az állam a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb, szegényebb településeknek juttassa. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 60 százaléka, a pártnélküliek 46 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 29 százaléka, illetve az ellenzéki szavazók 24 százaléka.

A megkérdezettek 40 százaléka nem tartja igazságosnak, hogy az állam a gazdagabb önkormányzatoktól pénzt von el azzal a céllal, hogy azt a kisebb, szegényebb településeknek juttassa. Ezt mondta az ellenzéki szavazók 64 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 60 százaléka, a pártnélküliek 36 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 27 százaléka.

Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó nem tartja helyesnek, hogy nem lehet tudni milyen szabály alapján és pontosan mely önkormányzatoknak juttatja az állam a gazdagabb településektől elvont pénzt (2023-ban 237 milliárd forintot). Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók 94 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 92 százaléka, a pártnélküliek 76 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 68 százaléka.

Tízből négy (41 százalék) válaszadó szerint akkor tudja hatékonyabban képviselni a település érdekeit a polgármester, ha vagy markánsan (26 százalék), vagy pedig valamennyire (15 százalék) a kormányoldalhoz kötődik. Közel ugyanilyen arányban (39 százalék) mondták azt is, hogy nem számít a pártkötödés, nem ez a döntő tényező.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. október 11-18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.