A budapesti választók majd’ kétharmada említette, hogy az egészségügyi ellátás problémái jelentik számára a legfontosabb problémát. A második legfontosabb problémát a magas lakás- és albérletárak, a harmadikat pedig közösségi közlekedés állapota. A közösségi közlekedés helyzetét részletesen vizsgálva látszik, hogy a legnagyobb gond a járművek állapota, valamint a járművek zsúfoltsága. Összességében a közösségi közlekedéssel a megkérdezettek átlagosan elégedettek, ám tízből kilenc budapesti szerint szükség lenne az M3-as metró légkondicionálására. 

Az autós közlekedéssel való elégedettség alacsony; tízből négy fővárosi támogatja a dugódíjat, míg több mint a felük nem.

A megkérdezett fővárosiak negyede gondolja úgy, hogy a város biztonságosan bejárható a jelenlegi kerékpárutakon kerékpárral, míg több mint felük szerint nem.

———————–

A budapesti választók majd’ kétharmada (62 százalék) említette, hogy az egészségügyi ellátás problémái jelentik számára a legfontosabb problémát. Leginkább az ellenzéki (79 százalék) és a bizonytalan ( 63 százalék) szavazók körében magas az említés aránya, ám a probléma a Fidesz szavazói körében is a legemlítettebb, annak ellenére, hogy csak több mint harmaduk (37 százalék) említette.

A fővárosi válaszadók szerint a második legfontosabb problémát a magas lakás- és albérletárak (26 százalék) jelentik. Különösen így gondolják az ellenzéki szavazók (32 százalék), és a bizonytalanok (26 százalék), míg a Fidesz szavazói csupán a hatodik helyre teszik a problémát 17 százaléknyi említéssel.

A megkérdezettek szerint a harmadik legfontosabb probléma a közösségi közlekedés állapota (24 százaléknyi említés). Ezt követi az utak állapota (23 százalék), az autós- és dugóhelyzet (20 százalék), valamint a légszennyezettség (19 százalék).

A közösségi közlekedés helyzetét részletesen vizsgálva látszik, hogy a legnagyobb gond a járművek állapota (62 százalék), a járművek zsúfoltsága (42 százalék), a járatok sűrűsége (29 százalék), valamint a város lefedettsége (25 százalék). Az egyes problémákról a vizsgált társadalmi csoportok jórészt hasonlóan gondolkodnak.

Összességében a közösségi közlekedéssel a megkérdezettek átlagosan elégedettek: 3,4-es értéket kapunk egy ötös, iskolai osztályzat skálán. 85 százalék szerint szükség volt az M3-as metró felújítására.

A felújított állomásokkal és szerelvényekkel a megkérdezettek átlagosan elégedettek (3,5 pont 1-5-ig terjedő iskolai osztályzat skálán), ám figyelemreméltó, hogy a kormánypárti szavazók sokkal elégedettebbek, mint az ellenzékiek és a bizonytalanok (4,2 vs. 3,4 és 3,4). Fontos jelezni, továbbá, hogy az M3-as metrót rendszeresen használók elégedetlenebbek vele, mint akik nem használják azt (3,4 vs 3,7).

Mindeközben tízből kilenc (88 százalék) budapesti szerint szükség lenne az M3-as metró légkondicionálására.

Tíz budapestiből négyen (40 százalék) rendszeresen közlekednek autóval a városban, míg harmadik (32 százalék) néha. Körükben az autós közlekedéssel való elégedettség alacsony, 2,5 és 1-5-ig terjedő iskolai osztályzat skálán. A kormánypártiak elégedettebbek (2,6), mint az ellenzékiek (2,2); az autóval néha közlekedők is (2,7), a gyakran közlekedők kevésbé (2,4).

Tízből négy fővárosi (39 százalék) támogatja a dugódíjat, míg több mint a felük (55 százalék) nem. Az egyébként többet autózó férfiak körében magasabb a dugódíj támogatottsága, mint a nők körében (46 vs. 33 százalék).

Mindeközben tízből hét (69 százalék) külvárosból belvárosba ingázó gyakran igénybe venne P+R parkolót, míg minden tizedik (9 százalék) néha, és mindössze 12 százalék utasítja teljesen el a használatot.

A megkérdezett fővárosiak negyede (26 százalék) gondolja úgy, hogy a város biztonságosan bejárható a jelenlegi kerékpárutakon kerékpárral, míg több mint felük (54 százalék) szerint nem.

A kérdésről minden vizsgált társadalmi csoport eképpen gondolkodik, ám van egy kormánypárti-ellenzéki törésvonal. Míg a kormánypártiak negyede (27 százalék) szerint bejárható biztonsággal, és harmada (35 százalék) szerint nem, addig az ellenzékiek ötöde (18 százalék) látja biztonságosan bejárhatónak, és kétharmaduk (65 százalék) nem.

Módszertan