A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 13 és 18 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak félelmeit a különböző külső veszélyekkel szemben. A megkérdezettek leginkább egy nagy nemzetközi kibertámadás, érkező járvány, és egy nagylétszámú menekültáradat bekövetkeztét látják valós veszélynek. Mindazonáltal többen gondolják úgy, hogy a magyarok külföldre vándorlása nagyobb probléma, mint a menekültek érkezése. Háromszor annyian gondolják azt, hogy Soros György tevékenysége az utóbbi években káros Magyarország számára, mint akik szerint hasznos. A rendszerváltás utáni időszakban végzett tevékenységének megítélése ennél sokkal kiegyensúlyozottabb. Tíz válaszadóból négy szerint Soros György veszélyt jelent Magyarországra, míg a megkérdezettek egyharmada szerint ez nincs így – hasonló az arány abban az esetben is, ha azt kérdezzük, hogy Soros a kormány megbuktatására törekszik-e. A megkérdezettek egyötödének romlott a véleménye Sorosról a kormányzati kampány hatására, míg négy százalékuknak javult. A válaszadók háromnegyede szerint túl sok a hirdetés Sorossal kapcsolatban, és közel ennyien gondolják azt is, hogy ez felesleges pénzkidobás.

An extract of this poll is available here in English.

A megkérdezettek leginkább egy nagy nemzetközi kibertámadás (74 százalék), egy határon kívülről érkező járvány (70 százalék), és egy nagy létszámú menekültáradat (61 százalék) bekövetkezését valószínűsítik. Többen valószínűsítik még az orosz befolyás megerősödését (51 százalék), valamint egy esetleges terrortámadást (49 százalék 48 ellenében). Az orosz befolyás megerősödését leginkább a Jobbik (54 százalék), és a bizonytalan (56 százalék) szavazók látják jönni, míg az MSZP (40 százalék), és a Fidesz (44 százalék) szavazók legkevésbé. Egy terrortámadást leginkább a szakmunkás végzettségűek (59 százalék), és a községben élők (51 százalék) valószínűsítenek, legkevésbé a Budapestiek (43 százalék), és a diplomások (31 százalék).

A megkérdezetteknek csupán egyharmada valószínűsíti (34 százalék), hogy hazánk komolyan elszigetelődne Európában, míg csupán minden tíz megkérdezettből egy (11 százalék), hogy rakétatámadás érkezne Észak-Koreából.

Mindazonáltal többen gondolják úgy, hogy a magyarok külföldre vándorlása nagyobb probléma, mint a menekültek érkezése (54 százalék, 39 ellenében). A két évvel ezelőtt mérthez képest tizenkét százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a magyarok külföldre történő kivándorlása a nagyobb probléma – az arány visszatért az európai menekültválság előtt mért szintre.

A kérdésben a Fidesz szavazók másként gondolkodnak, mint a többiek. Körükben többségben vannak azok, akik szerint a menekültek érkezése a nagyobb probléma (60 százalék, 34 ellenében), míg a többi párt támogatói körében a kivándorlást tartják a nagyobb problémának (MSZP szavazók, 66 százalék; bizonytalanok, 62 százalék; Jobbik szavazók, 52 százalék).

Háromszor annyian gondolják azt, hogy Soros György tevékenysége az utóbbi években káros Magyarország számára, mint akik szerint hasznos (47 százalék, 15 ellenében) – ebben az MSZP szavazóit leszámítva minden vizsgált társadalmi csoport egyetért. Soros rendszerváltás utáni időszakban végzett tevékenységének megítélése ennél sokkal kiegyensúlyozottabb, közel ugyanannyian gondolják károsnak, mint hasznosnak (27 százalék, 21 ellenében). Itt is az MSZP szavazók körében vannak legtöbben, akik hasznosnak gondolják a tevékenységét (41 százalék, 10 ellenében), ám hasznosnak gondolják még a diplomások (37 százalék, 20 ellenében), a 60 év felettiek (32 százalék, 31 ellenében) és a bizonytalan szavazók (23 százalék, 16 ellenében) is.

Tíz válaszadóból négy (43 százalék) szerint Soros György veszélyt jelent Magyarországra, míg a megkérdezettek egyharmada (35 százalék) szerint ez nincs így. Ez hibahatáron túli elmozdulás a három hónappal ezelőtti mérésünkhöz képest, amikor az arány fordított volt. A Fidesz szavazók körében kilenc százalékponttal növekedett az eképpen gondolkodók aránya (64-ről, 73 százalékra), míg a Jobbik szavazók körében hét százalékponttal csökkent (45-ről, 38 százalékra) – az MSZP szavazók és a bizonytalanok körében nem változott az arány.

A megkérdezettek egyötödének (19 százalék) romlott a véleménye Sorosról a kormányzati kampány hatására, míg négy százalékuknak javult, de a többségnek (59 százalék) nem változott. Leginkább a Fidesz szavazók véleményét mozgatta meg a kampány, negyedüknek (25 százalék) romlott a véleménye Sorosról, míg 6 százalékuknak javult.

A válaszadók háromnegyede (75 százalék) szerint túl sok a hirdetés Sorossal kapcsolatban, ez hét százalékkal magasabb, mint amit a kvótanépszavazással kapcsolatban mértünk háromnegyed éve. Ebben a kérdésben az összes vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, még a Fidesz szavazók kétharmada (64 százalék) szerint is túl sok a hirdetés, és csak 28 százalék szerint van ennyire szükség. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók (87 és 83 százalék) gondolják úgy, hogy túl sok a hirdetés.

A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) felesleges pénzkidobásnak tartja a kormányzati plakátkampányt, míg ötödük (20 százalék) szerint szükség van ennyi plakátra. Egyedül a Fidesz szavazók körében azonosítható egy nagyobb csoport (40 százalék), akik szerint szükséges ez a plakátkampány, ám körükben is többségben (54 százalék) vannak, akik szerint felesleges pénzkidobás. Leginkább a Jobbik (91 százalék) és az MSZP szavazók (81 százalék) gondolkodnak így, de érdemben nem gondolják máshogy a bizonytalan szavazók (77 százalék) sem.

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

An extract of this poll is available here in English.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. július 13-18 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.