A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9. és 14. között, 1003 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta az egészségügy egyes aktuális kérdéseinek megítélését. Az állami egészségügyben tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada elégedetlen. Az egy és két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható. A megkérdezettek majd’ kétharmada szerint az elmúlt években romlottak az állami egészségügyben tapasztalt állapotok. Mára többségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával, és az érintettek több mint felének fizetnie kellett azért, hogy előbbre kerüljön a várólistán. A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele vett igénybe magánegészségügyi ellátást az elmúlt pár évben, és ők átlagosan 133 ezer forintot költöttek az elmúlt évben. A megkérdezettek több mint fele a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért. Tízből hat megkérdezett továbbra is úgy gondolja, hogy fizetne vizitdíjat, amennyiben az így befolyó pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány.

Az elmúlt néhány évben a megkérdezettek kétharmada (64 százalék) vett igénybe állami egészségügyi ellátást.

Az ott tapasztalt állapotokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) elégedetlen. Az egy és két és fél évvel ezelőtt végzett kutatásunkhoz képest érdemi elmozdulás ebben nem tapasztalható.

A vizsgált társadalmi csoportok egy kivételével egyértelműen elégedetlenek az állapotokkal: leginkább az LMP és a Jobbik szavazók (91 és 89 százalék). Egyedül a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: az ő esetükben a megkérdezettek fele (44 százalék) elégedetlen, míg a másik fele (45 százalék) elégedett.

Míg két és fél évvel és egy évvel ezelőtt a megkérdezettek kétharmada (64 és 66 százalék) gondolta, hogy romlottak az állami egészségügyben az állapotok; mára ez arány 62 százalékra változott. Azonban egyetlen vizsgált társadalmi csoport volt a motorja ennek a változásnak: a Fidesz szavazók. Két és fél élve többségük is elégedetlen volt: 45 százalékuk, 38 ellenében, egy éve körükben az elégedettek kerültek többségbe: 46 elégedett, 40 ellenében, mostanra az az arány tövább nőtt: 54 százalékuk elégedett, 31 százalék ellenében.

Mindazonáltal az összes többi társadalmi csoportban továbbra is magas azok aránya, akik szerint romlott a színvonal, és a legtöbben növekedett is. A legmagasabb az ellenzéki kispártok szavazói és az MSZP szavazók körében (92 és 81 százalék). Figyelemreméltó azonban, hogy akik az elmúlt években igénybevették az állami egészségügy szolgáltatásait, rosszabb véleménnyel vannak róla (65 százalékuk elégedetlen), mint azok, akik nem (56 százalékuk elégedetlen).

Mára többségbe kerültek a társadalmon belül azok, akik az elmúlt pár évben fizettek hálapénzt orvosnak, vagy nővérnek. Míg két és fél éve csak 45 százalék fizetett, egy éve pedig 48, mára már 49 százalék nyilatkozott eképpen, 43 százalék ellenében.

Legnagyobb arányban az LMP szavazók (69 százalék), a diplomások (57 százalék), és  kormányváltást akarók (56 százalék) válaszoltak úgy, hogy fizettek hálapénzt. Legkisebb arányban pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek (33 százalék), a községben élők (34 százalék), és a Fidesz szavazók (36 százalék).

A megkérdezettek fele személyesen, vagy közeli családtagján keresztül találkozott várólistával (49 százalék, 46 ellenében). Minden vizsgált társadalmi csoportban többségben vannak, akiknek van ilyen tapasztalatuk, leginkább az MSZP és az LMP szavazók (76-76 százalék), egy kivételével: ezek pedig a Fidesz szavazók. Nekik csupán egyharmaduk (34 százalék) találkozott várólistával, és majd’ kétharmaduk (61 százalék) nem.

A várólistával találkozók körében az egy évvel ezelöttihez képest többségbe kerültek azok (52 százalék, 47 ellenében), akiknek fizetni kellett azért, hogy időben elvégezzék a szükséges vizsgálatokat, beavatkozást, azaz, hogy előbbre kerüljenek a várólistán. Leginkább a megyeszékhelyen és a községekben élők (68 és 58 százalék), akiknek ezért pénzt kellett kiadni.

A megkérdezettek és közeli családtagjuk több mint fele (54 százalék) vett igénybe maganégészségügyi ellátást az elmúlt pár évben. Legtöbben az LMP szavazók, és az ellenzéki kispártok szavazói (83 és 64 százalék).

Az elmúlt évben átlagosan 133 ezer forintott költöttek magánegészségügyre azok, akik igénybevették. A férfiak esetében magasabb, 165 ezer forint az átlagos költés, míg a nők 105 ezer forintról számoltak be.

Továbbra is a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) a kormányt nevezi meg felelősnek az egészségügy jelenlegi állapotáért; ez az elmúlt években nem változott. Azonban érdemben csökkent azok aránya, akik mást tartanak felelősnek. Most már csupán 6 százalék említi a korábbi kormányok felelősségét, és 5 százalék azt, hogy ez egy régi örökség, amivel nem lehet mit kezdeni. Mindeközben érdemben növekedett azok aránya, akik szerint az egészségügy működésére rossz hatással van a kivándorolt egészségügyi személyzet (6 százalék).

A felelősséget vizsgáló sorrend minden vizsgált társadalmi csoport esetében hasonló. A kormány felelőssége mindenhol az első – legkevésbé a Fidesz szavazók körében (38 százalék), leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók körében (80 és 71 százalék).

Tízből hat megkérdezett (59 százalék) továbbra is úgy gondolja fizetne vizitdíjat, amennyiben az így befolyó pénzt az állami egészségügy fejlesztésére fordítaná a kormány. Leginkább az ellenzéki kispártok és az LMP szavazói (83 és 79 százalék) gondolkodnak így. De a Fidesz szavazói körében is többségben van ez az álláspont (52 százalék, 46 ellenében).

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. március 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.