A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 9 és 14 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta, hogy miként értékelik a magyar választók a 2016-os évet, és milyen ügyeket, szereplőket tartanak a legfontosabbnak. A megkérdezettek többsége a saját szempontjából inkább sikeresnek, az ország szempontjából inkább sikertelennek értékelte a 2016-os évet. A többség mindkét szempontból sikeresebb 2017-et vár, mint amilyen ’16 volt. A megkérdezettek szerint az ország szempontjából 2016 legfontosabb eseménye a menekültkérdés, és hozzá kapcsolódó ügyek voltak, amit sportsikerek – olimpia és foci EB – követnek. Így nem meglepő, hogy az év sikerének az olimpiai eredményeinket gondolják a megkérdezettek, az év hősének pedig Hosszú Katinkát. Az év legnagyobb botránya a legtöbb megkérdezett szerint a politikusok korrupciós ügyei voltak, amit a menekültek és a kvótanépszavazás követett. Az év negatív hőse pedig, a megkérdezettek szerint: Orbán Viktor.
Tízből hat megkérdezett (63 százalék) a saját szempontjából inkább sikeresnek, míg a megkérdezettek majd’ fele (47 százalék, 45 ellenében) ország szempontjából inkább sikertelennek értékelte a 2016-os évet. Saját szempontjából minden vizsgált társadalmi csoport pozitívnak gondolta az évet, leginkább a Fidesz szavazók (77 százalék), a 29 év alattiak (83 százalék), és a diplomások (79 százalék).

Az ország szempontjából már koránt sem ilyen egyöntetű a kép. Egyedül a Fidesz szavazók (81 százalék) akik szerint inkább sikeres volt az év, leginkább sikertelennek az MSZP szavazók (70 százalék) gondolják.

A többség a saját (67 százalék) és az ország (58 százalék) szempontból sikeresebb 2017-et vár, mint amilyen ’16 volt. Mindkét szempontból a legoptimistábbak a Fidesz szavazók (84, illetve 80 százakék), és a legpesszimistábbak az MSZP szavazói (48, illetve 46 százalék).

A megkérdezettek szerint az ország szempontjából 2016 legfontosabb eseménye a menekültkérdés, és hozzá kapcsolódó ügyek voltak. A menekülthullám „megállítását” és hozzá kapcsolódó ügyeket a megkérdezettek 16 százaléka említette, a menekülthullámot kicsit kevesebben, 14 százalék, és a kvótanépszavazást minden tizedik megkérdezett (10 százalék). Különböző sorrendben, de lényegében minden vizsgált társadalmi csoportban ezek az ügyek végeztek az első helyeken.

Ezt a sportesemények: társadalmi csoportonként eltérő mértékben ugyan, de összességében az olimpiai szereplés, és a foci EB (8, illetve 8 százalék) kerültek 2016 legfontosabb eseményei közé.

Ezek után nem meglepő, hogy az év sikerének az olimpiai eredményeinket gondolják a megkérdezettek (15 százalék), a harmadik helyre is sportesemény került, a foci EB sikere (11 százalék). Közéjük ékelődött a menekültek „megállítása”, amit a megkérdezettek 12 százaléka említett.

A menekültek „megállítása” a Fidesz és az MSZP szavazók körében végzett az első helyen (19, illetve 15 százalék), míg a Jobbik szavazók leginkább a sportteljesítményt értékelték ’16 sikereinek (foci EB 24, olimpia 22 százalék). A bizonytalan szavazók körében pedig az olimpiai eredmények végeztek az első helyen (14 százalék).

Ennek megfelelően, az év hőse, egészen kiemelkedő különbséggel, Hosszú Katinkka lett, minden minden második megkérdezett őt említette (47 százalék). A második helyen holtversenyben Orbán Viktor, és a „magyar sportoló” áll (10-10 százalék). Hosszú Katinka minden társadalmi csoportban a megmagasabb említési arányt érte el; legmagasabbat az MSZP, és a Jobbik szavazók körében (65 és 60 százalék), illetve a 45-59, és a 60+ korosztályban (53 és 49 százalék), míg legalacsonyabbat a Fidesz szavazók és a 30-44-es korosztályban (39 és 40 százalék).

Orbán Viktor megosztott második helyét elsősorban a Fidesz szavazóknak köszönheti (30 százalék), azonban második helyen végzett az MSZP szavazók körében és a 60+ korosztályban is (8, illetve 16 százalék). Az összes többi társadalmi csoportban a „magyar sportoló” végzett a második helyen.

Az év legnagyobb botránya a „politikusok korrupciós ügyei” lettek, majd’ minden negyedik megkérdezett említette (23 százalék). Legmagasabb említési arányt a Jobbik és a bizonytalan szavazók körében érte el az ügy (35 és 21 százalék), de a 18-29 éves korosztályt (9 százalék) leszámítva mindenhol, így a Fidesz szavazók (18 százalék) körében is az első helyen végzett. A vizsgált társadalmi csoportok többségében a migrációs válság ügye lett a második leginkább említett botrány, kivéve az MSZP szavazókat, ahol az úszószövetség botrányai (11 százalék) és a Jobbik szavazókat, ahol a kvótanépszavazás (15 százalék) – ami összességében a harmadik botrány lett (8 százalék).

Klasszikus közpolitikai ügyek közül az egészségügy helyzete kapott még relatív sok említést, és ezzel a negyedik legfontosabb botrány lett (4 százalék). Leginkább az MSZP szavazók és a 45-59 éves korosztály említette (8, illetve 7 százalék).

A megkérdezettek egyértelmű többsége szerint az év negatív hőse Orbán Viktor (15 százalék említette), míg a második leginkább említett a „fideszes politikus” lett (9 százalék). A Fidesz szavazókat leszámítva minden párt támogatói körében ez lett az első két legemlítettebb. Az MSZP szavazók körében 20-20 százalék említette őket, a Jobbik esetében 30 százalék Orbánt, és 17 százalék a „fideszes politikust”, míg a bizonytalanok korében 15, illetve 9 százalék ezek az arányok.

A Fidesz szavazók körében a többi társadalmi csoporttól markánsan eltérő sorrend látható. Körükben az év negatív hőse „baloldal” (19 százalék), majd megtöbben Vonát és a Jobbikot említették (11 százalék).

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. december 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.