Tízből közel kilenc válaszadó mondta azt, hogy vagy szimpatikus, vagy pedig inkább szimpatikus volt számára az április 21-én elhunyt Ferenc pápa. Tízből hét megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy követte a volt egyházfő tetteit, megszólalásait.

A válaszadók közel kétharmadának a megítélése szerint pozitív irányba változott a katolikus egyház Ferenc pápa idején. Szintén közel kétharmada szerint a volt egyházfő újító, reformer irányzatot képviselt.

Közel minden második válaszadó szerint a magyar kormány és Ferenc pápa értékrendje inkább nem állt közel egymáshoz.

Vannak olyan vélemények, melyek szerint a magyar kormány igyekszik a pápával való viszonyát utólag jobbnak beállítani, mint amilyen valójában volt. A többség inkább egyetért ezzel a véleménnyel.

Tízből közel kilenc (86 százalék) válaszadó mondta azt, hogy vagy szimpatikus (78 százalék) vagy pedig inkább szimpatikus volt (8 százalék) számára az április 21-én elhunyt Ferenc Pápa.

Tízből hét (68 százalék) válaszadó mondta azt, hogy követte a pápa tetteit, megszólalásait. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 76 százaléka, a DK szavazók 75 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak 69 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 64 százaléka.

A válaszadók közel kétharmadának (62 százalék) a megítélése szerint pozitív irányba változott a katolikus egyház Ferenc pápa idején. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 69 százaléka, a DK szavazók 63 százaléka, a Fidesz szavazók 60 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 57 százaléka.

A megkérdezettek 4 százaléka mondta azt, hogy megítélésük szerint negatív irányba változott a katolikus egyház Ferenc pápa ideje alatt. Így látja a Fidesz szavazók 5 százaléka, a bizonytalan szavazók 4 százaléka, a DK szavazók 3 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 2 százaléka.

A válaszadók 16 százaléka szerint érdemben nem változott a katolikus egyház az előző pápa idejében. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 17 százaléka, a DK szavazók 16 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 14 százaléka.

A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) szerint Ferenc pápa újító, reformer irányzatot képviselt. Így gondolja a Tisza Párt szavazóinak a 73 százaléka, a DK szavazók 60 százaléka, a bizonytalan szavazók 56 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 53 százaléka.

A válaszadók 8 százaléka szerint Ferenc pápa konzervatív, hagyományos irányzatot képviselt. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 13 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka, illetve a DK szavazók 3 százaléka.

A megkérdezettek 15 százaléka szerint Ferenc Pápa igazából középutas, semleges irányzatot képviselt. Ezt mondta a Fidesz szavazók 21 százaléka, a DK szavazók 18 százaléka, a bizonytalan szavazók 15 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 11 százaléka.

Tízből hat (60 százalék) válaszadó mondta azt, hogy a háborúelleneségben, a béke képviseletében komoly eredményeket ért el Ferenc pápa. A megkérdezettek közel fele (45 százalék) szerint a társadalmi egyenlőtlenségek, illetve a szegénység csökkentése az a terület, ahol komoly eredményeket ért a volt egyházfő. Tízből négy (39 százalék) válaszadó a menekültek ügyének a képviseletét nevezte meg.

Tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint a szexuális kisebbségek, a homoszexuálisok egyenlőségének a területén, szintén tízből három (29 százalék) válaszadó szerint pedig az egyházon belüli szexuális visszaélések feltárásának ügyében ért el komoly eredményeket a pápa.

A megkérdezettek közel negyede (24 százalék) még a klímaváltozást, a környezetvédelem ügyének a képviseletét, illetve a válaszadók ötöde még az egyházon belüli pénzügyi visszaélések feltárását emelte még ki.

Közel minden második (48 százalék) válaszadó szerint a magyar kormány és Ferenc pápa értékrendje inkább nem állt közel egymáshoz. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak 83 százaléka, a DK szavazók 69 százaléka, a bizonytalan szavazók 37 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 4 százaléka.

Tízből közel négy (38 százalék) megkérdezett szerint a magyar kormány és a volt egyházfő értékrendje inkább közel állt egymáshoz. Így gondolja a Fidesz szavazók 89 százaléka, a bizonytalan szavazók 43 százaléka, a DK szavazók 12 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka.

Vannak olyan vélemények, melyek szerint a magyar kormány igyekszik a pápával való viszonyát utólag jobbnak beállítani, mint amilyen valójában volt. A többség (53 százalék) inkább egyetért ezzel a véleménnyel. Így nyilatkozott a DK szavazók 84 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 82 százaléka, a bizonytalan szavazók 41 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 13 százaléka.

Tízből közel három (27 százalék) válaszadó inkább nem ért egyet ezzel a véleménnyel. Ezt mondta a Fidesz szavazók 66 százaléka, a bizonytalan szavazók 28 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka, illetve a DK szavazók 6 százaléka.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. május 12-16 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.