A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9. és 14. között, 1003 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta a bizonytalanok preferenciáit és az átszavazási hajlandóságokat. A bizonytalan szavazók aránya az elmúlt hónapban 36 százalékra csökkent. Tíz bizonytalan szavazóból továbbra is hat szavazó tekinthető teljesen bizonytalannak, és egyharmadnyian vannak a titkolózó szavazók, akik már tudják, hogy kire szavaznak, de nem árulják el. A választásukat titkolók majd’ háromnegyede elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Ez négy százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest. Tízből hat nem kormánypárti szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon, ha úgy látná, hogy annak van esélye legyőzni a Fideszt. Ez az arány majd’ kétharmados, ha a Fidesz kétharmadának megakadályozása a tét. Tíz LMP szavazóból nyolc, és a Jobbik szavazók majd’ kétharmada kész balra átszavazni, ha győzelmi esélyt lát azon az oldalon. Ha a Fidesz kétharmadának a megakadályozása a cél, akkor tíz LMP szavazóból több mint kilenc, és a Jobbik szavazók több mint kétharmada kész az átszavazásra.

A bizonytalan szavazók aránya az elmúlt hónapban 36 százalékra csökkent. Tíz bizonytalan szavazóból továbbra is hat szavazó (62 százalék) tekinthető teljesen bizonytalannak, és egyharmadnyian (35 százalék) vannak a titkolózó szavazók, akik már tudják, hogy kire szavaznak, de nem árulják el.

A múlt hónaphoz képest a valóban bizonytalanok aránya négy százalékponttal növekedett, míg a titkolózók aránya ugyanennyivel csökkent.

A választásukat titkolók majd’ háromnegyede (72 százalék) elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. A négy százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest. A valóban bizonytalanok körében is hasonló az arány (74 százalék elégedetlen), és a változás iránya is (1 százalékponttal növekedett).

Tíz választását titkoló szavazóból hat (59 százalék) kormányváltást szeretne, ez három százalékponttal magasabb, mint a múlt hónapban. A valóban bizonytalanok körében 48 százalék szeretne kormányváltást, 15 százalék ellenében; a múlt hónaphoz képest a kormányváltást akarók aránya két, a Fidesz kormányzást akarók aránya pedig egy százalékpontot növekedett.

A politikai baloldalon továbbra sem tekinthető véglegesnek az együttműködés minden részlete. Tízből hat (57 százalék) nem kormánypárti szavazó elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali együttműködésre szavazzon, ha úgy látná, hogy annak van esélye legyőzni a Fideszt. Ez az arány majd’ kétharmados (63 százalék), ha a Fidesz kétharmadának a megakadályozása a tét. Egy hasonló helyzetben a Jobbikra való átszavazási hajlandóság minden esetben kb. tíz százalékponttal kisebb. Ezen arányok érdemben nem változtak a múlt hónapban mértekhez képest.

Tíz LMP szavazóból nyolc (80 százalék), és a Jobbik szavazók majd’ kétharmada (64 százalék) kész a balra való átszavazásra, ha győzelémi esélyt lát azon az oldalon. A bizonytalanok körében 44 százalék ez az arány. Az LMP szavazók és a bizonytalanok körében csökkent (10, illetve 6 százalékponttal), a Jobbik szavazók körében növekedett (18 százalékponttal) az átszavazási hajlandóság a múlt hónapban mértekhez képest.

Ha a Fidesz kétharmadának a megakadályozása a cél, akkor tíz LMP szavazóból több mint kilenc (93 százalék), és a Jobbik szavazók több mint kétharmada (68 százalék) kész az átszavazásra. A bizonytalan szavazók körében 51 százalék ez az arány, míg ötödük (20 százalék) nem látja ezt lehetségesnek. A múlt hónapban mérthez képest az LMP és a Jobbik szavazók körében nőtt (4, illetve 7 százalékpontot), a bizonytalanok körében csökkent (3 százalékpontot) ez az arány.

Ezen kutatás eredményeiről további részletek, például az egyes vezető politikusok népszerűségének a megítélése a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. március 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.