A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

Tízből majd’ kilenc megkérdezett (85 százalék) hallott az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről. Azok kétharmada, akik hallottak róla, felháborítónak találja az ilyen ügyeket, minden hatodik megkérdezett természetesnek tartja ezeket és nem lepődött meg, míg némileg kevesebbeket nem érdekelnek ezek az ügyek. A megkérdezettek túlnyomó többsége, tízből nyolc, kilenc megkérdezett szerint a felvázolt helyzetek zaklatásnak számítanak. Ezek a hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések, vagy például ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér. A megkérdezettek több mint fele szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek. A válaszadók szerint elsősorban a társadalom hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye. Sokan említették még az egyes állami intézményeket, rendőrség, ügyészség, bíróságok, valamint magukat az áldozatokat is, mint akik ezért felelősek.

An extract of this poll is available here in English.

Tízből majd’ kilenc megkérdezett (85 százalék) hallott az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről. A 45 év felettiek közül szinte mindenki (94 százalék), azonban a 30 évnél fiatalabbak kátharmada (68 százalék) is hallotta.

Azok kétharmada (65 százalék), akik hallottak róla, felháborítónak találja az ilyen ügyeket, ám minden hatodik (17 százalék) megkérdezett természetesnek tartja ezeket és nem lepődött meg, míg némileg kevesebbeket (15 százalék) nem érdekelnek ezek az ügyek.

Azok aránya, akiket felháborítanak ezek az ügyek a nők, és a nyolc általánost végzettek körében a legmagasabb (75 és 76 százalék), ha ezen társadalmi csoportokban a legalacsonyabb azok aránya is akik természetesnek tartják, és nem lepődtek meg ezeken az ügyeken (12 és 9 százalék), illetve azok az, akiket nem érdekelnek ezek az ügyek (12 és 13 százalék).

Legkevésbé a férfiakat, és a diplomásakat háborítják fel ezen zaklatási ügyek (55 és 58 százalék), és hasonlóan ezen két társadalmi csoportban a legmagasabb azok aránya, akik természetesnek tartják ezen ügyeket és nem lepődnek meg rajta (22 és 24 százalék). Azonban azok aránya, akiket nem érdekelnek ezek az ügyek, az érettségizettek és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők körében a legmagasabb (17 és 16 százalék).

A megkérdezettek 84 százaléka fontos társadalmi kérdésnek tartja a szexuális zaklatási ügyeket, ám a nők esetében 6 százalékponttal magasabb azok aránya akik így gondolkodnak (87 százalék, 81 ellenében).

A megkérdezettek túlnyomó többsége, tízből nyolc, kilenc megkérdezett szerint a felvázolt helyzetek zaklatásnak számítanak. Ezek a hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések (93 százalék), a rendszeres kellemetlen szexuális közeledés (91 százalék), illetve ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér (80 százalék). Nincs, vagy csupán nagyon minimális különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok gondolkodásában ezen kérdésekben.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért emberket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).

És mindössze tízból csupán egy megkérdezett (12 százalék, 82 ellenében) gondolja úgy, hogy ilyen szexuális zaklatást bizonyos élethelyzetekben el kell viselni. Ez utóbbi állítás megítélésében érdemi különbség van a férfiak és a nők véleménye szerint – a férfiak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a zaklazás adott esetben elviselendő, míg a nők csupán 9 százaléka osztja ezt a véleményt.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint egyes hatóságok, a rendőrség és az ügyészség nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést.

Minden vizsgált társadalmi csoport eképpen gondolkodik, ám leginkább az MSZP szavazók, a kormányváltást akarok, és a nők gondolják így (77, 65, valamint 59 százalék). Legkevésbé a Fidesz szavazók (47 százalék, 33 ellenében), azok akik nem akarnak kormányváltást (43 százalék, 34 ellenében), valamint a férfiak (47 százalék, 27 ellenében) gondolják úgy, hogy a rendőrség és az ügyészség nem kezelik jól a szexuális zaklazási ügyeket és ezért van az, hogy sokat nem tesznek feljelentést.

Tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

A 45 évnél fiatalabbak körében többségben (57 százalék) vannak azok akik szerint az áltozatok inkább nem felelősek az őket ért zaklatásért, ám körükben is egymarmad (35 százalék) gondolja, hogy az áldozatok rendszerint tehetnek arról, hogy zaklatják őket. Hasonló arányokat tapasztalhatunk az érettségizettek, valamint a diplomások körében is.

Azonban a 60 év felettiek, illetve a maximum nyolc általános, valamint a szakmunkás végzettségűek körében többségben (54, 51, és 46 százalék) vannak azok, akik szerint zaklatások áldozatai tehetnek arról, hogy zaklatás áldozatai.

A válaszadók szerint elsősorban a társadalom hozzáállása (53 százalék) az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye. Sokan említették még az egyes állami intézményeket, rendőrség, ügyészség (38 százalék), bíróságok (30 százalék), valamint magukat az áldozatokat is (28 százalék), mint akik ezért felelősek.

A társadalom hozzáállását a kormányváltást akarok érzik inkább oknak (59 százalék), csak úgy mint a rendőrség és az ügyészség munkáját (45 százalék). A bíróságok munkáját a diplomások és a Budapesten élők (44 és 42 százalék) fontosabb oknak, hogy a zaklatási ügyek következmény nélkül maradnak.

Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és az ATV Egyenes Beszéd műsorában láthatók, valamint az Infórádióban hallhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

An extract of this poll is available here in English.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2017. november 11-15 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.