Kutatás a női és férfi szerepekről

megkérdezettek majd’ kétharmada nem ért egyet Kövér László kijelentésével, miszerint a nők önmegvalósításának csúcsának a gyerekszülésnek kellene lennie. Tíz válaszadóból hét úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy gondolja meghatározó oknak. A női és a férfi szerepekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a klasszikus nemi szerep-elvárások mára komolyan oldódnak. A többség kívánatosnak tartja, hogy a nők függetlenek legyenek és dolgozzanak, valamint hogy a férfiak jobban kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Még azzal a meglehetősen sztereotíp állítással is csak a kisebbség ért egyet, hogy a „férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása”A megkérdezettek háromnegyede el tudná képzelni, hogy több női politikai és cégvezető legyen az országban, és kétharmaduk szerint ez jót is tenne az országnak.

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 12 és 17 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a női szerepek társadalmi megítélését. A megkérdezettek majd’ kétharmada nem ért egyet Kövér László kijelentésével, miszerint a nők önmegvalósításának csúcsának a gyerekszülésnek kellene lennie. Tíz válaszadóból hét úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy gondolja meghatározó oknak. A női és a férfi szerepekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a klasszikus nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások mára komolyan oldódnak. A többség kívánatosnak tartja, hogy a nők függetlenek legyenek és dolgozzanak, valamint hogy a férfiak jobban kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Még azzal a meglehetősen sztereotíp állítással is csak a kisebbség ért egyet, hogy a „férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása”A megkérdezettek háromnegyede el tudná képzelni, hogy több női politikai és cégvezető legyen az országban, és kétharmaduk szerint ez jót is tenne az országnak.

Az időbbi időben komoly vihart kavart Kövér László kijelentése, miszerint a nők önmegvalósításának csúcsának a gyerekszülésnek kellene lennie. A megkérdezettek majd’ kétharmada (61 százalék) nem ért egyet Kövér László kijelentésével, és mindössze a megkérdezettek egyharmada (33 százalék) aki valamennyire egyetért ezzel. Egyetlen társadalmi csoport van, aki ezt másként gondolja: a Fidesz szavazók. Az ő esetükben lényegében fordítottak az értékek, 58 százalékuk egyetért, és 38 százalékuk nem ért egyet. A kijelentéssel legkevésbé az MSZP szavazók nem értenek egyet, 70 százalékuk, és még a Jobbik szavazók körében is 64 százalékos ez az arány.

Érdemi különbség van abban is, hogy mit gondolnak a férfiak és a nők erről az állításről. Bár egyértelműen nem ért egyet egyik nem többsége sem ezzel, a 9 százalékponttal magasabb az egyet nem értés aránya a nők esetében (65 százalék), mint a férfiaknál (56 százalék). Hasonló a nemek közti arány az állítással egyetértők körében is (30 százalék és 37 százalék).

kover_unoka.png

Az alacsony gyermekvállalási hajlandóság okairól is egyértelmű kép rajzolódik ki. Tíz válaszadóból hét (71 százalék) úgy gondolja, hogy az alacsony gyermekvállalási hajlandóság elsődleges oka a családok anyagi helyzete a nők hozzáállását tíz megkérdezettből csupán egy (10 százalék) gondolja meghatározó oknak. Ebben a kérdésben minden párt szavazói hasonlóan gondolkodnak, bár a Fidesz és a Jobbik szavazói körében a nők hozzáállását 19, illetve 12 százalék gondolja oknak. Míg az MSZP szavazók körében ez csupán 3 százalék.

gyermekvallalas_okok.png

A női és a férfi szerepekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a klasszikus nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások mára komolyan oldódnak. A többség (57 százalék) szerint a nők függetlenné válásának a legjobb módja a munkavállalás, és helyes (92 százalék), ha a férfi és a nő is hozzájárul a család jövedelméhez. Még azzal a meglehetősen sztereotíp állítással is csak a kisebbség (42 százalék) ért egyet, hogy a „férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása”.

Egyértelmű, háromnegyedes többség (76 százalék) úgy gondolja, hogy hogy a férfiaknak nagyobb részt kellene vállalni a gyermekek ellátásából, és hasonló többség (78 százalék) gondolja azt, hogy a gyermek és anya szoros kapcsolatban lehet attól, hogy az anya dolgozik.

noi_szerepek.png

A megkérdezettek több mint háromnegyede azt is el tudná képzelni, hogy több női politikus legyen fontos pozícióban (77 százalék), és azt is, hogy több nagyvállalatot vezessen nő (76 százalék). Azok aránya is kétharmados (65 és 65 százalék), akik szerint jót tenne az országnak és a gazdaságnak ha több női politikai és cégvezető lenne. Ezen kérdésekről minden társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de az elmondható, hogy a Fidesz szavazók körében 8-15 százalékkal többen vannak azok, akik nem látnának szívesen, míg az MSZP szavazók esetén az átlagnál 5-10 százalékkal többen vannak azok akik szívesen látnának női vezetőket.

noi_vezetok.png

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók, és az ATV Esti Start, valamint a HírTv Magyarország Élőben című műsorában voltak láthatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2015. január 12-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.